Egymillió dollárt fizet Bill Gates egy magyar feltaláló ötletéért

Lézerfénnyel harcol a moszkitók ellen a magyar asztrofizikus. Bill Gates alapítványa egymillió dollárral támogatja a projektet.
"Bill Gatestől jövök, és nagyon jó hír, hogy alapítványa révén újabb egymillió dollárral támogatja kutatásunkat" - hozta a hírt egy Nyíregyházáról Amerikába elszármazott tudós nemrégiben. Hasonló bejelentésekkel nem sok ember büszkélkedhet a világon, Márka Szabolcs 41 éves asztrofizikus, a New York-i Columbia Egyetem tanára azonban legújabb kutatásával megnyerte a Microsoft-vezér szívét és pénztárcáját: ígéretes projektjében lézerfénnyel tartaná távol az emberektől a veszélyes vírusokat hordozó moszkitókat.

Egymillió dollárt fizet Bill Gates egy magyar feltaláló ötletéért



A tudósnak saját laboratóriumai vannak az egyetemen, munkatársaival pedig elsősorban a gravitációs hullámokkal, lézer interferométeres kutatással foglalkozik. Tavaly vette birtokba harmadik laborját: itt a fő kutatási területe mellett végzett kutatásai olyan ígéretesek, hogy az idén egyike lett annak az öt kutatónak, aki munkatársaival - mintegy tizennyolcezer pályázó közül - újra elnyerte a Bill és Melinda Gates Alapítvány egymillió dolláros (210 millió forintos) díját.

A tudós új kutatásának témája első hallásra meglepő: a maláriát terjesztő moszkitók ellen vette fel a harcot. Erre az ösztönözte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint jelenleg évente világszerte mintegy negyedmilliárd maláriás megbetegedés történik, amelyből 800-900 ezer halálos kimenetelű. A tudós és csapata egy különös alapötletből indult ki, mint ahogy a komolyabb találmányok esetében általában történik. Megfordult a fejében, hogy ha a lézerfénnyel meg lehet zavarni embereket - és akár rakétákat is -, miért ne lehetne ugyanezt megtenni a veszélyes betegséget hordozó apró szúnyogokkal, például egy lézerfüggöny, "fénysorompó" segítségével.

Csalétek a vérszívóknak

Amerikában értékes szokás terjed: a különböző tudományágak szakértői megpróbálják alapkutatási részeredményeiket a gyakorlati életben hasznosítani - magyarázza Márka Szabolcs, hozzátéve, hogy például a röntgen vagy szintén az egészségügyben használatos PET-CT-diagnosztika, a többdimenziós képalkotó MRI is tudományos "melléktermék" volt egykor, ma pedig szinte nélkülözhetetlen.

"Én jobbára lézerekkel dolgozom, és megfordult a fejemben, hogyan lehetne ezek felhasználásával mintegy láthatatlan függönyként vagy lámpaként elszeparálni az embertől a veszélyes betegségeket hordozó szúnyogokat. Április 25-én ünneplik a Maláriaellenes Világnapot. Évek óta hallom, hogy minden esztendőben 350-500 millió maláriás megbetegedés történik, főleg a trópusi vidékeken. Csaknem egymilliónyian meg is halnak, van olyan afrikai ország, ahol minden negyedik gyermek. Az az ötletem támadt, hogy ha nagy lézernyalábokkal csillagháborút lehetne vívni, megsemmisítve ellenséges ballisztikus rakétákat, miért ne lehetne kisebb lézerekkel létrehozni egy láthatatlan függönyt, amelyen az ember áthatolhat, a moszkitó viszont nem, mert megzavarjuk az érzékelőit. Ha ilyet használnának például ajtón, ablakon, sok emberéletet lehetne megmenteni" - mondta a magyar tudós.

Az ötlet több mint érdekesnek, értékesnek bizonyult, és úgy tűnik, hogy a felfedezett effektusok a malárián túl más betegségek hordozóit is érintik. Mindemellett új utakat nyithatnak a rovarok rejtélyes ideghálózatának feltérképezésére. A védekezéshez feltehetően elegendő lesz fényfüggönyöket tenni megfelelő helyre a nyílászárókon és ágyak körül, létrehozva egy olyan láthatatlan falsorozatot, amely elkülöníti az embert a környezettől, ez esetben a szúnyogoktól. A kísérletek első lépcsőjében fel kellett fedezni az új effektusokat és ismeretlen viselkedésformákat, ami aránylag hamar sikerült. A következő két évre a feladat a biológiai és fizikai paraméterek tüzetes feltérképezése és az érintett rovar viselkedésének pontos matematikai modellezése lesz. A kutatók most a találmány tökéletesítésével és tudományos kiaknázásával foglalkoznak, ami sikerrel kecsegtet a bírálók szerint.

A sajtó hamar népszerűsíteni kezdte az ügyet - nemrégiben a neves Economist is szentelt a célnak egy oldalt. A mecénások viszonylag hamar ráakadtak a dologra: a Columbia Egyetem vállalta a szabadalmi bejegyzés költségeit és jogi procedúrájának rendezését, Bill és Melinda Gates alapítványa pedig jelentős összeggel támogatja a kutatást.

A szerkezet prototípusa a számítások szerint alig több mint 100 dollárba kerül, ráadásul a költségek - nagy tételű gyártás esetén - tovább csökkenthetők.

Megosztás
 
.
 
 

Paleo Baross Cukrászda
Hirdetés
Árfolyamok


 

 

         
         
         

Főoldal - Apróhirdetés - Keresés az aprókban - Regisztráció és apróhirdetési szabályzat - Gyik - Impresszum - Linkcsere - Kapcsolat - Oldaltérkép

© Copyright 2009 - 2017 webilium. Powered by Fotonweb